Mit tanulhatok egy párkapcsolatból?
A párkapcsolatok témája jelen van mindannyiónk életében: vagy azért, mert van vagy azért, mert épp nincs. Valószínűleg tapasztaltad, hogy a kapcsolatban levés és az egyedülállóként élt élet is bizonytalansággal, kételyekkel, kérdésekkel jár. Talán segít ez a pár gondolat, hogy egyet hátra lépj és másképp nézz a kapcsolatok témájára. Hasonlóan a tanulás, munka, öngondoskodás vagy egyéb területei az életednek, a kapcsolódás is egy tanulási folyamat. Mire van szükség egy új dolog elsajátításához? Gyakorlásra, tapasztalatszerzésre, hibázásra. Tehát természetes, hogy nem tudsz mindent.
Ki nem mondott elvárás van a szülők és a társadalom részéről, hogy már gimnáziumban vagy egyetemista korodban tökéletes kapcsolatokat működtess. Megalkották a futószalagot, amire rálépve az első randitól eljuthatsz az oltárig. Ez az elvárás és időkényszer belsővé válik. A legtöbb szenvedés-szorongás abból adódik, hogy ostorozod magad, mert nem a nagykönyvben leírtaknak megfelelően éled szerelmeddel vagy szerelmed nélkül a mindennapokat.
Nehéz szembe menni a konvenciókkal, megszokásokkal, szülői mintákkal. Ezek ugyanis nagyon erős kódok, mélyen beépülnek, újszülött korodtól kezdve átitatnak. Van emléked-élményed például arról, hogyan bántak egymással a szüleid; hogyan mutatták ki a szeretetüket egymás felé és a gyerekeik felé; milyen volt a feladatmegosztás. Ez a mintázat határozza meg a te működésed is. A belsővé vált kódok akadályozhatják a kapcsolatépítést, nehezebbé tehetik az érzéseid kifejezését, igényeid jelzését, a kommunikációt, a határaid behúzását, az intimitás megélését.
Lehet, hogy sok harag, düh gyűlt fel benned, ami a párodon csapódik le. Lehet olyan tapasztalásod, ami miatt teljesen hátat fordítanál a felmenők „szeretet kifejezésének”. Az első lépés mindenképpen az, hogy felismerd és elismerd: nem volt szeretetteli, támogató a családod vagy családtagod. Aztán a mintázat átdolgozásához szükséged lehet szakemberre. Ne félj segítséget kérni, hiszen az önismereti munkával változtatni tudsz a generációk óta átadott negatív mintázaton, amivel téged is esetlegesen „bántottak”.
Tehát érdemes úgy szemlélned a párkapcsolatok témáját, mint egy újabb lehetőséget önmagad megismerésére. Az előbb említett transzgenerációs témák mellett feltérképezheted a kötődési mintázatodat: elutasító-elkerülő, szorongó–aggodalmaskodó, bizalmatlan–elkerülő vagy biztonságosan kötődőként jellemeznéd magad. Fontos megjegyezni, hogy ezek a kategóriák nem örökérvényű bélyegek. A szakirodalom olvasása támpontot adhat, de aztán fölösleges ezekkel a címkékkel jellemezned magad. A kötődési mintázaton túl utánajárhatsz annak, hogy mivel lehet neked örömet okozni, mi az, amilyen kedveskedést szívesen fogadsz. Mikor érzed boldognak magad, van-e egyáltalán ilyen? Mi az, ami kiborít, amit nem szeretsz? Megfigyelheted, hogy mennyire vagy jól az egyedüllétben (akkor is ha van párod). El tudod foglalni magad, vannak barátaid, van hobbid?
A kérdésfeltevések sora végtelen. A lényeg talán az, hogy figyeld önmagad: a tested jelzéseit, a gondolat-pörgéseid, a reakcióid. Merj ránézni az elsőre nem szimpatikus működésedre, és igyekezz először a saját házad táján söpörni. Emellett minden pillanatban tudsz tenni azért, hogy elismerd és támogasd magad. Erősségeiddel, fejlesztendő tulajdonságaiddal, még meg-nem-ismert személyiség részeiddel együtt vagy kerek egész. Ha mindkét fél felelősséget tud vállalni a saját mintázataiért, akkor van esély egy hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel teli izgalmas, közös utazásra.
Ne feledd, a Karrier-és Hallgatói Szolgáltatóközpontban pszichológus és mentálhigiénés munkatársainkra bármikor számíthatsz, csupán egy levelet kell írnod a