A stresszről kicsit másképp - 1. rész

Biztosan Te is használtad már azt a kifejezést életed során, hogy „stresszes időszakom van”, „annyira stresszelek” stb. Ma már kicsit elcsépelté vált ez a szó, sokszor nem is tudjuk, hogy mit jelent valójában. Arról nem is beszélve, hogy egyértelműen negatív jelentéstartalommal bír. Kétrészes cikkünkben körüljárjuk a stressz jelentését, testünkre-lelkünkre gyakorolt hatását.

A stressz szó eredetileg a hidak szakítószilárdságának megjelölésére szolgált, Selye János emelte át a fogalmat az orvostudományba. Világhírű kutatásai az 1940-es években rávilágítottak arra, hogy minden behatás, amely bennünket ér (stresszorok), a szervezetből jellegzetes élettani választ vált ki.

Mi történik valójában a szervezetben?

A szervezet felszabadítja az energiatartalékokat és aktiválja az immunrendszert. A szív hevesen ver, légzésünk felgyorsul, izmaink megfeszülnek. Lelassul az emésztés és minden más testműködés, ami nem fontos a helyzet túlélése szempontjából. A Fight!, Flight! Freeze! reakcióról már biztosan hallottál. Ha mégsem, akkor itt találsz egy magyarázó videót.

Ma már tudjuk, hogy megkülönböztetünk jó és rossz stresszt. Tehát nem minden stresszes helyzet rossz.

Emellett még egy nagyon fontos dolog, hogy a stressz akkor káros, ha kiszámíthatatlan és rendszertelenül következik be, hosszantartóan áll fenn és túlzott mértékű. Védőfaktor a túlzott mértékű és tartósan fennálló stressz ellen, ha mindeközben mégis van társas támogatásunk. Ugyanakkor az is például stresszt okoz, ha olyan helyzetekbe kényszerülsz, amikben nem vagy önazonos. Ez utóbbiról viszonylag keveset beszélünk, de jó tudni, hogy nagyon sok olyan helyzet lehet az életünkben, amit mások kényszerítenek ránk. Legyen az gyerekkorunkban az étkezés, az öltözés stílusa, a puszild meg a nagymamát, az orvos lesz belőled fiam. És ez áthúzódik felnőttkorunkra is természetesen.

Traumatikus életeseménnyé válik az extrém stressz minden olyan esetben, amikor nem tudunk cselekedni az adott helyzetben. Viszont ottmarad a testünkben a felgyülemlett energia, amit nem használtunk fel a megküzdésre. Ebből alakul ki a PTSD, amely még évtizedekkel az esemény után is megkeserítheti az életünket. Pl. Balesetet szenvedtünk, kiraboltak, megtámadtak, szülés során nem megfelelően bántak velünk, műtéten estünk át, stb.

A testünk és a lelkünk is elraktározza a történéséket és a következtetéseket. Vannak általánosnak mondható negatív gondolati minták, amik stresszhelyzetben, traumatikus helyzetben kialakulhatnak. Az alábbi típusok jelenhetnek meg:

Sebezhetőség: „Veszélyben vagyok”, „Nem tudom megvédeni magam”
Kontroll: „Tehetetlen vagyok”, „Nem tudom irányítani”
Önhibáztatás: „Értéktelen vagyok”, „Buta vagyok”
Felelősség: „Tennem kellett volna valamit”, „Hibáztam”, „Bűnös vagyok”.

Ha azt érzed, hogy időről-időre lezajlik benned valamelyik stresszreakció, olyan intenzitással, amivel nem tudsz mit kezdeni, akkor érdemes néhány gyakorlatot megtanulnod. Mindennapi alkalmazásukkal csökkentheted a stresszhormonok szintjét a testedben. Megszabadulsz a felgyülemlett energiától és nyugodtabb állapotban nézel szembe egy következő kihívással. A negatív gondolati minták felbukkanásakor nem az elhallgattatás a cél. Fordulhatsz együttérzéssel magad felé és elismerheted, hogy az a korábbi – stresszt okozó – helyzet nehéz volt neked és azt tetted, amit akkor épp tenni tudtál.

Gyakorlatok, amivel csökkentheted a stressz szintet:

• Kedvenc dalod, dallamod éneklése
• Mély sóhajtás
• Nyújtózás
• Pillangó ölelés 

A pillangóölelés egyszerű, és bármilyen helyzetben elvégezhető. Segíthet visszavezetni a jelen pillanatba és megnyugodni. Nehéz elalvás vagy éjszakai felriadás esetén is alkalmazd bátran.

• Box légzés: belégzés 4 mp, benntartod a levegőt 4 mp, kifújod a levegőt 4 mp, tartod 4 mp és újra belégzés

 

A cikk második részében árnyaljuk a stressz testünkre gyakorolt hatását.