Tervezd az Életed, ne csak a Karriered: A Design Thinking módszertana végzősöknek

Félsz a jövőtől? Tervezd meg az életedet mérnöki precizitással, mégis szabadon! Segítünk, hogyan váltsd le a pályaválasztási stresszt több lábon álló, kreatív jövőképekre.

A diplomaszerzés kapujában állva sokan érezhettek egyfajta furcsa, szorongató kettősséget. Egyrészt ott vannak azok a minták és tapasztalatok, amelyek a tanulmányaitok és a környezetetek révén formálták a pályáról alkotott képeteket, másrészt pedig a gyorsan változó, sokszínű és folyamatos alkalmazkodást igénylő világ valósága. A hagyományos karriertervezés évtizedekig egy nyílegyenes útvonalat sulykolt belénk. A recept egyszerű volt: válassz egy szakmát, légy abban kiváló és szépen lassan lépegess feljebb a ranglétrán. Ez a szemlélet azonban mára igencsak elavult.

A technológia szédítő sebességgel fejlődik, a munkaerőpiac pedig folyamatosan hullámzik. A World Economic Forum (2023) jelentése szerint a jövő már nem a stabilitásról, hanem a folyamatos átképzésről és a rugalmasságról szól. Egy ilyen kiszámíthatatlan világban a mérnöki területeken már bevált tervezői gondolkodás (design thinking) módszertana adhatja meg a szükséges megoldásokat. A Stanfordi Egyetem népszerű Designing Your Life programja (Burnett & Evans, 2016) rámutat a lényegre: a karrier nem egyetlen végső cél elérése. Ez sokkal inkább egy állandóan változó folyamat, amelynek a tervezési fázisa sosem zárul le, és ahol helye van a hibáknak.

Az első lépés talán a legnehezebb: el kell engedni a „tökéletes terv” illúzióját és kicsit befelé kell figyelni. Ezt hívjuk az „empátia fázisának”. Ahelyett, hogy görcsösen a LinkedIn legmenőbb pozícióit böngésznéd, először a saját belső erőforrásaidat kell feltérképezned. Ennek egyik legjobb eszköze, ha megvizsgálod, mi ad neked energiát. Csíkszentmihályi Mihály (1990) híres Flow-elmélete alapján érdemes megfigyelned magad: mikor repül az idő munka közben? Mikor érzed azt, hogy teljesen elmerülsz egy feladatban?

A tervezői gondolkodás arra bátorít, hogy készíts egy úgynevezett „Energia-térképet”. Különítsd el azokat a tevékenységeket, amelyek feltöltenek és belső motivációt adnak, azoktól, amelyek leszívják az erődet. A jövőbeli, fenntartható karrieredet a feltöltő tevékenységekre kell építened. A lemerítő feladatokat pedig - amennyire lehet - minimalizálnod vagy delegálnod kell. Ez az önismeret segít abban, hogy a valódi szakmai vágyaidat kövesd, ne pedig a külső elvárásoknak próbálj megfelelni.

Ha megvan az irány, sokan elkövetik a hibát, hogy egyetlen tervhez ragaszkodnak, mintha az életük múlna rajta. A design gondolkodás azonban nem ajánlja az egyetlen megoldás követését. Helyette a divergens gondolkodást, az ötletek sokszínűségét helyezi előtérbe. Burnett és Evans (2016) az „Odyssey Terv” módszerét javasolják. A feladat egyszerű, de felszabadító: vázolj fel három, gyökeresen eltérő, de egyaránt lehetséges ötéves jövőképet.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Képzeljük el Annát, a végzős gépészmérnök hallgatót. Az ő első terve a logikus folytatás: mérnökként elhelyezkedik egy multinacionális cégnél és a szakmájában épít karriert. A második terve az úgynevezett „Pivot”, vagyis az irányváltás. Itt azt a kérdést teszi fel: „Mit tennék, ha a mérnöki pálya holnap megszűnne?” Anna talán a műszaki tudását és remek kommunikációs készségét ötvözve technológiai szakíróvá vagy tanácsadóvá válna. Végül a harmadik terve a „Vadkártya”. A kérdés itt így hangzik: „Mit tennék, ha a pénz és a társadalmi megítélés egyáltalán nem számítana?” Ebben a verzióban Anna talán nyitna egy bicikliszerviz-kávézót a Balaton-felvidéken.

Ez a módszer drasztikusan csökkenti a pályaválasztási stresszt. A „Mi lenne, ha…?” kérdésre ugyanis hirtelen több érvényes válaszod is lesz. Albert Bandura (1977) pszichológiai kutatásai szerint ez a fajta tervezés növeli az énhatékonyság (self-efficacy) érzését. Ha tudatosítod magadban, hogy több forgatókönyved is van a tarsolyban, sokkal magabiztosabbá és cselekvőképesebbé válsz.

A papírra vetett tervek azonban mit sem érnek a valóság próbája nélkül. Itt lép be a képbe a Prototipizálás. Karrierdöntést hozni óriási kockázat, ezért „kísérleteket” érdemes végezned, mielőtt évekre elköteleződnél. A cél a gyors és olcsó tesztelés, nem pedig az állás azonnali megszerzése.

Két szuper eszköz áll rendelkezésedre. Az egyik az információs interjú. Ez nem állásinterjú! Csak hívj meg egy szakembert egy kávéra és kérdezd a mindennapjairól, a kihívásairól. A másik eszköz a mikro-projekt. Szerezz gyakorlati tapasztalatot: egy rövid önkéntes, gyakornoki vagy diákmunka révén valós képet kapsz a munka világáról. Ha Anna a bicikliszerviz-kávézón gondolkodik, hétvégén beállhat pultozni vagy szerelni egy hasonló helyre. Ezek a prototípusok azonnal megmutatják, hogy az elképzelt jövő ténylegesen hozza-e a vágyott flow-élményt, vagy az egész csak a fantáziádban élt idealizált képként.

Végül ne feledd: a folyamat nem zárul le a döntéssel. A tesztelést mindig visszacsatolás és alkalmazkodás követi. A 21. század egyik kulcskompetenciája az alkalmazkodóképesség. A Design Thinking arra tanít, hogy a negatív tapasztalat nem kudarc, hanem értékes adat. Ha a kísérleted „lemerítő” eredményt hozott, remek! Megspóroltál magadnak éveket egy rossz pályán. Ilyenkor egyszerűen újra kell tervezni az irányt. A karriertervezés így válik egy élethosszig tartó, rugalmas játékká, ahol nem a végállomás a lényeg, hanem a folyamatos fejlődés.

Ne várd meg tehát a diplomát a nagy tervekkel. Kezdj el egy Energia-térképet rajzolni, vagy vázold fel a saját három Odyssey-tervedet még ma délután. Figyeld meg, hogyan változik a bénító szorongás izgalmas kíváncsisággá!

Ha felkeltette érdeklődésedet a cikkünk, de nem szeretnél egyedül belevágni, semmi gond! A karrierközpontban képzett, tapasztalt karriertanácsadók segítenek számodra a megfelelő terv elkészítésében. Személyes tanácsadásra itt tudsz bejelentkezni: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tervezzük együtt a karriered!

Irodalomjegyzék

• Bandura, A. (1977). Self-efficacy: Toward a unifying theory of behavioral change. Psychological Review, 84(2), 191–215.
• Burnett, B., & Evans, D. (2016). Designing Your Life: How to build a well-lived, joyful life. Knopf.
• Csíkszentmihályi, M. (1990). Flow: The Psychology of Optimal Experience. Harper & Row.
• World Economic Forum. (2023). Future of Jobs Report 2023.