Hogyan mutasd meg erősségeidet a munkaerőpiacon? Útmutató SNI-s hallgatóknak

Ezt az útmutatót azért írtuk, hogy segítsen rátalálni az erősségekre, magabiztosan megmutatni, miben vagy jó, mik az egyedi működési módjaid, és hol tudsz igazán kiemelkedőt nyújtani.

Az SNI, vagyis a sajátos nevelési igény azt jelenti, hogy valaki kicsit másképp tanul, figyel, kommunikál, vagy éppen máshogy dolgozza fel az információkat. Ebbe sok minden beletartozhat: autizmus, ADHD, diszlexia, vagy akár különféle pszichés nehézségek. Ezek persze okozhatnak nehezebb napokat, de közben olyan erősségekkel is járnak, amik tényleg értékessé tesznek a munkahelyeken.

SNI-s hallgatóként a self-marketing arról szól, hogy pontosan tudd, milyen környezetben dolgozol jól, milyen feladatokban vagy erős és ezt hogyan tudod világosan, szakmai módon elmondani másoknak. Nem a diagnózisról kell beszélni, hanem arról, hogyan működsz jól.

A kutatások szerint az SNI-s vagy mentális nehézségekkel élő fiatalok, ha tényleg megkapják a szükséges támogatást, elképesztő dolgokra képesek (Fukuura & Shigematsu, 2021). Ez valójában azt jelenti, hogy a munkáltatók feladata, hogy rájöjjenek, hogyan tudnak számotokra ideális munkakörülményeket teremteni. De ebben ti vagytok a legnagyobb segítségükre, hiszen ti ismeritek magatokat a legjobban, ti tudjátok, mire van szükségetek. Az egyik legfontosabb lépés, hogy felismerjétek a saját erősségeiteket.

Sokan közületek olyan képességekkel bírnak, amikért tényleg kapkodnak a munkaerőpiacon. A kutatások is ezt támasztják alá: ha tudatosan ismeritek és felméritek az erősségeiteket, jobban megálljátok a helyeteket a munkahelyen (Abma et al., 2016; Olsson, 2023). Lehet, hogy vizuálisan vagy rendszerszinten gondolkoztok jól, precízek vagytok, kitartóan dolgoztok, őszintén kommunikáltok, vagy egyszerűen nagyon „odateszitek” magatokat a strukturált feladatokban. Ha ezeket tudatosítjátok – mondjuk egy saját erősségprofil elkészítésével, máris magabiztosabban indultok neki az álláskeresésnek.

Amikor a munkáltatóval beszéltek az egyik fő hangsúly azon van, hogyan tudjátok érthetően bemutatni, milyen körülmények között tudtok a legjobban teljesíteni. Olyan mondatok, mint:

• „pontosabban dolgozom, ha előre tisztázottak az elvárások”,
• „írásban fejezem ki magam a leghatékonyabban”, vagy
• „nyugodt környezetben tudok fókuszált maradni”

– mind azt segítik, hogy a munkáltató megértse a munkastílusotokat. Ezek szakmai információk, nem diagnózismagyarázatok. A kutatások rámutatnak, hogy a megfelelő munkakörnyezethez való hozzáférés erősen befolyásolja a beválást és a sikeres munkavégzést (Dunn, Wewiorski & Rogers, 2008).

Az önéletrajzotok készítésekor törekedjetek a letisztult, átlátható szerkezetre. A vizuális egyszerűség és az eredmények konkrét bemutatása sokat számít. Mutassátok meg, milyen feladatokban szereztetek tapasztalatot, például így:

• „excelben adatfeldolgozó rendszereket hoztam létre”,
• „kiemelkedő pontossággal végeztem elemzési feladatokat”, vagy
• „egyetemi projektben az adatelemzés volt a feladatom”

Az is hasznos, ha azt is jelzitek: milyen feltételek mellett vagytok a leghatékonyabbak.

A felvételi beszélgetésre való felkészülés szintén kulcsfontosságú. Sokatoknak különösen sokat segít a strukturált, előre végiggondolt felkészülés. Ilyenek például a gyakran előre megfogalmazott válaszok a kérdésekre, azokat támogató technikák vagy tiszta példák gyűjtése sikeres feladatokból, problémamegoldásokból és kitartást igénylő szituációkból. A kutatások eredményei bizonyítják, hogy ez a fajta struktúra jelentősen javítja a teljesítményt interjúhelyzetben (Tsang, 2001).

A legfontosabb azonban az, hogy tudjátok: a munka világa nem a hibátlanságról szól, hanem arról, hogyan használjátok és kommunikáljátok a saját erősségeiteket.

Akkor tudtok kiteljesedni, ha olyan környezetben dolgozhattok, ahol ezek az erősségek láthatóvá válnak és értékké formálódnak.

Ma már egyértelműen tudjuk, hogy a megfelelő munkakörnyezet, támogatás és önismeret együttese jelentősen növeli az SNI-s vagy mentális nehézségekkel élő fiatalok foglalkoztatási sikerét (Olsson, 2023; Dunn et al., 2008).

Nem kell megváltoznotok ahhoz, hogy jó munkavállalók legyetek. Sokkal inkább arról van szó, hogy megmutassátok, mi az, amiben különlegesek vagytok. Ehhez pedig ez az útmutató szeretett volna támogatást adni, hogy magabiztosan léphessetek be a munka világába, és megtaláljátok azt a helyet, ami számotokra a legmegfelelőbb.

Szakirodalmak 

Fukuura, Y., & Shigematsu, Y. (2021). The work ability of people with mental illnesses: A conceptual analysis.International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(19), 10172.

Tsang, W. H. (2001). Social skills training to help mentally ill persons find and keep a job. Psychiatric Services, 52(7), 891–894

Olsson, S. (2023). Disability and work inclusion. Scandinavian Journal of Disability Research, 25(1), 1–10

Dunn, E. C., Wewiorski, N. J., & Rogers, E. S. (2008). The meaning and importance of employment to people in recovery from serious mental illness. Psychiatric Rehabilitation Journal, 32(1), 59–62.

Abma, F. I., Brouwer, S., de Vries, H. J., Arends, I., Robroek, S. J. W., Cuijpers, M. P. J., van der Wilt, G. J., Bültmann, U., & van der Klink, J. J. L. (2016). The capability set for work: Development and validation of a new questionnaire based on Sen’s capability approach. Scandinavian Journal of Work, Environment & Health, 42(1), 34–42.