Milyen készségekre is lesz szükségünk 2030-ra?

A technológiai fejlődés hullámaival, a mesterséges intelligencia megjelenésével a munka világa átalakul, és a változás üteme tovább gyorsul.  A változás azt jelenti a gyakorlatban, hogy a munkahelyek automatizálják a manuális, ismétlődő, monoton feladatokat, ugyanakkor felértékelődnek azok a munkakörök, amelyekben kifejezetten a humán készségekre van szükség és a számítógépek még nem képesek megoldani.   A jövő munkahelyén azok lesznek a legsikeresebbek, akik digitális készségekkel rendelkeznek és olyan humán készségeket fejlesztenek, amelyek a gondolkodásmódhoz, a munkához és a másokkal történő együttműködéshez kapcsolódnak.
Ebben a cikkben olyan alapvető humán készséget (soft skillt) gyűjtöttünk össze, amelyek a sikeres életpályához szükségesek a jövő munkaerőpiacán.

Mi is az a humán készség (soft skill)?

Olyan humán készségek, amelyek a munkavállalók munkájához és másokkal való interakciójához kapcsolódnak. Ez különbözik a technikai készségektől, amelyek munkakör specifikusak (pl. szoftver használat). A humán készségek a következő kategóriákba sorolhatók:

• Kommunikációs és tárgyalási készség
• Interperszonális készségek és empátia
• Vezetési és csapatvezetési készségek
• Vállalkozókészség és alkalmazkodóképesség
• Folyamatos tanulási képességek

Miért fontosak a humán készségek a munka jövője szempontjából?

A Deloitte tanácsadó cég felmérése alapján 2030-ra a humán készséget igénylő munkakörök és foglalkozások 2,5-szeresére fognak nőni és az összes munkahely kétharmadát ezek fogják jelenteni. 
Ezzel együtt is a humán készségeket hagyományosan alacsonyabb szintűnek tekintik sok helyen a technikai készségeknél. Ez azért lehetséges, mert a technikai készségeket a humán készségekhez képest mindig is könnyebb volt értékelni és mérni. Még az oktatásban is rutinszerűen értékelik az olyan technikai készségeket, mint az írás-olvasás és a számolás vagy éppen excel, world használata. De csapatmunka, együttműködés és rugalmasság kérdése már sokkal nehezebben mérhető, értékelhető.

Az egyre elterjedő automatizálás és a gyorsan fejlődő technológia gyorsan elavulttá teszi a technikai, technológiai készségeket. Mivel a munka jellege gyorsan változik, a vállalatoknak fejleszteniük kell az alkalmazottak szociális és érzelmi képességeit, amelyeket a gépek nem képesek átvenni. Például a sokszínűséget elősegítő szervezeteknek magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberekre van szükségük az inkluzivitás elfogadásához.
Az olyan globális óriáscégek, mint a Google és az Amazon, szintén hangsúlyozták a humán készségek fontosságát. A Google Oxygen Projektje rámutatott, hogy legsikeresebb csapatai olyan személyekből álltak, akik erős, humán készségeket vittek az együttműködési folyamatba. Így a humán készségek fontosságának a szervezetek DNS-ében kell lennie.

A 2030-ban előtérbe kerülő soft készségek listája:

1. A 4 C

A 21. század tanulási készségeit gyakran „4 C-nek” nevezik, amely magában foglalja a kritikus gondolkodást, a kreatív gondolkodást, a kommunikációt és az együttműködést. Ezek a készségek kulcsfontosságúak az alkalmazottak sikeréhez.
• Kritikus gondolkodás
Az Artifical Intelligence (mesterséges intelligencia) vagy a Machine Learning kiemelkedő a nagy mennyiségű információból történő adatok értelmezésében, egyesítésében. De végül az emberek azok, akik képesek használni a megfelelő adatokat a megfelelő helyen. Például egy menedzser beszerezheti és elemezheti az üzleti intelligencia segítségével generált mérőszámokat az erőforrás optimalizálás megvalósításához.  
• Kommunikáció
A személyzet kommunikációs készségeinek fejlesztése a vállalatok számára előnyös lehet a folyamatok felgyorsításában, az alkalmazottak közötti interakcióinak javításában, az ügyfélkapcsolatok kialakításában stb., amelyek kulcsfontosságúak a bevételszerzéshez. De kiváló példák erre a humán erőforrás, értékesítési és vezetői beosztásban dolgozó munkavállalók, akik sikeressége nagymértékben függ az interperszonális készségeiktől. 
• Együttműködés
Az együttműködés olyan interperszonális készség, amely szinte minden iparágban nagy értéket képvisel. A projekt alapú munkavégzés során alapkövetelmény az együttműködési képesség, a projekt sikere érdekében. A munka minőségére, a munkavállalók teljesítményére negatív hatással van, ha az alkalmazottak nem tudnak egy csapatként működni.
• Kreativitás
A munkahelyi kreativitás elengedhetetlen az innovációhoz, és nem megismételhető egyszerűen a legújabb technológiákkal. Akár kreatív problémamegoldás, akár áttörést jelentő termék ötletelése a vállalat számára az üzleti növekedés szerves része, és elősegíti a versenyelőnyt. Például kreatív alkalmazottak innovatív módszereket találhatnak ugyanannak a feladatnak a végrehajtására és csökkenthetik az időtartamot, javítva ezzel a termelékenységet.

2. Kontextualizált intelligencia 

2030-ra a mesterséges intelligencia egyre jobban teret nyer és az információ még könnyebben elérhetővé válik, mint ma. A gépek azonban továbbra sem fognak emberi intuícióval, ítélőképességgel és empátiával rendelkezni. Ezért az információ minősítésének képessége egyre fontosabbá válik, az algoritmusok elterjedésével. A mesterséges intelligencia például kiválaszthatja a felvételre szánt jelölteket; azt azonban csak a HR-es fogja tudni, hogy a jelölt személyisége alapján ki a legalkalmasabb. Ennélfogva a kontextualizált intelligencia nélkülözhetetlenné válik, és előkelő helyen marad a humán készségek listáján.

3. Kognitív rugalmasság

A kognitív rugalmasságot időnként feladatváltásnak is nevezik. A nagyobb gondolkodási rugalmassággal rendelkező emberek, gyorsabban alkalmazkodnak, ha a kezdeti tervek megváltoznak, akadályok merülnek fel, és gyakran jobbak a problémák megoldásában.

4. Társas- és érzelmi intelligencia

A digitális technológiák és a mesterséges intelligencia sok mindent helyettesíthet, de az érzelmi- és társas intelligencia az emberi marad. A munka során történő együttműködés alapja a másik személy megértése, a kulturális különbségek tudatosítása és figyelembevétele. Ha ezen tulajdonságokkal rendelkezünk, akkor azok segítenek bennünket a sikeres karrierben, a jó teljesítésben és abban, hogy együttműködő környezetben dolgozzunk.

5. Vezetői készségek

Minden sikeres vállalkozás két kulcstényező eredménye – egy erős, kiegyensúlyozott vezető és a csapat. Ezenkívül a vezetői készségek garantálják a projekt és a csapat előrehaladását, erősítik a folyamatokat és az emberek közötti együttműködést, így járulva hozzá a vállalati eredményhez.

7. Problémamegoldás

A jó problémamegoldó készségekkel rendelkező munkavállalók nagyobb valószínűséggel önállóan látják el feladataikat, gyorsan és hatékonyan kezelik a kihívásokat. A termelésért, tervezésért és stratégiáért felelős személyek gyakran támaszkodnak jó problémamegoldó készségükre. Segít nekik mérlegelni a lehetőségeket és a cselekvéseket, és gazdaságilag kezelni az összetett, változó problémákat.

Forrás:

https://www2.deloitte.com/au/en/pages/economics/articles/soft-skills-business-success.html
https://www.washingtonpost.com/news/answer-sheet/wp/2017/12/20/the-surprising-thing-google-learned-about-its-employees-and-what-it-means-for-todays-students/