Ha rossz ajtón kopogtatsz - Könyvajánló

Eric Barker „Ha rossz ajtón kopogtatsz” című könyvéhez szeretnénk neked ebben a rövid ajánlóban pár gondolatnyi inspirációt átadni most.

A könyv olyan kérdéseket boncolgat, mint például:

• Miért lesznek ritkán milliomosok az osztályelsők?
• Kik tudnak a legtöbbet az együttműködésről?
• A jó emberek érnek-e célba utoljára?
• Mi a kitartás titkos összetevője

  Nincs olyan ember, aki ne szeretne sikeres és boldog lenni. Ebben a könyvben a szerző alaposan, rengeteg tudományos, főként a pszichológia területéről származó kutatási eredménnyel támasztja alá nézőpontját és mélyen elgondolkodtatja az olvasót saját életével, kapcsolataival eddigi eredményeivel összefüggésben.

  Kiemeltünk neked a könyvből pár részt és bízunk benne, hogy meghozzuk a kedvedet ahhoz, hogy kézbe vedd és tudatosan építsd a jövődben a karriered. Ez a könyv felvértez téged arra, hogyan válj sikeressé a munka világában!

  Azt gondoltad, hogy a családi tragédiák negatívan befolyásolják a karriered? Tévedsz!

  Mi a közös az alábbi személyekben? Abraham Lincoln, Gandhi, Michelangelo, Mark Twain. Mindannyian még 16 éves koruk előtt elveszítették a szüleiket. Ezen felül 15 további britt miniszterelnök is ide tartozik. Az ilyen tragédia azt az érzetet kelti a gyerekben, hogy a világ nem biztonságos hely, ezért hatalmas energia és erőfeszítés szükséges a túléléshez. Ezek az árvák egyedi személyiségük és körülményeik miatt túlkompenzálnak és a tragédiát a sikert hajtóerejévé teszik.

  Gondoltad volna, hogy a maximalizáló hallgatók, akik a vizsgák után a legjobb munkahelyet próbálták elcsípni maguknak, jobban jártak, hisz a fizetésük 20%-al magasabb lett, ám sokkal boldogtalanabbak voltak a munkájukkal, mint a megelégedő hallgató társaik? A maximalizálók rákerülnek ugyanis az elvárások futószalagjára és sokkal több csalódást élnek meg, mivel mindig úgy érzik, jobban is teljesíthetnének.

  A munkahely az a tér, ahol valódi sikereket és karriert futhatsz be. Ha felkeltettük az érdeklődésedet az előző pár gondolattal, olvass tovább, nézd meg milyen munkahelyi kutatási eredményeket említ a szerző még könyvében:

  • Sűrűbb munkahelyváltás összefüggésben van a magasabb jövedelemmel. Minél többet váltunk, annál többet keresünk. Minél sűrűbb a szerepváltás is, annál hamarabb kerülhetünk vezetői pozícióba.
  • A szakmánkon kívüli dolgok kipróbálása összefügg a teljesítményünkkel. Minél többféle dolgot kipróbálunk, annál produktívabbak leszünk. Egy átlagos tudósnak ugyanolyan eséllyel van hobbija, mint bárki másnak, azonban egy élenjáró tudósnak ez az esély majdnem kétszer akkora.
  • Amikor a dolgozóknak van legalább egy jó és tehetséges barátjuk a cégnél, 10%-al nagyobb erőfeszítést és termelékenységet produkálnak.
  • A dolgozók felső 10%-a 80%-al többet termel az átlagnál és 700%-al többet az alsó 10%-nál.
  • A munkanélküli lét 63%-al növeli a korai elhalálozás esélyét.
  • A monoton munka összefüggésbe hozható a szívrohamok nagyobb számával.
  • A munkahelyi kiégés legfőbb oka a családi élet és a perfekcionizmus összeütközése. A perfekcionista embereknek 33%-al kisebb az esélye arra, hogy kielégítő párkapcsolatban éljenek.
  • A produktivitás meredeken csökken heti 55 óra után, aki 70 órát dolgozik, semmivel sem termel többet abban a plusz 15 órában.
  • A túlórával járó stressz nagyobb mértékben csökkenti a boldogságot, mint amennyi boldogságnövekedést a túlórapénz okoz.
  • Magas szintű időnyomás alatt 45%-al kisebb eséllyel jutunk kreatív megoldásokra.
  • Azok az emberek, akiknek munka közben gyakran elkalandoznak a gondolataik, sokkal jobb problémamegoldók.
  • A technológiai újítások drámai módon növelték az emberi döntések számát. A felső 6%-os kereseti sávban dolgozó emberek 72%-a mondta, hogy a technológia segíti a munkavégzést, 59%-a hogy meghosszabbítja a munkanapot és 64%-a, hogy csökkenti a családdal töltött időt.
  • Azok a vezetők, akiknek vannak mentoraik, 28,8%-al magasabb bérnövekedésre, 65,9%-al magasabb bónuszra tesznek szert.
  • Azok a munkavállalók, akik a „kedvesség-skála” alsó részén helyezkednek el, évente 10ezer dollárral keresnek többet a skála felső részén lévőknél.
  • A hatalom csökkenti az empátiát és arra késztet, hogy dehumanizáljunk másokat. A hatalom által önzőbbek leszünk, könnyebben követünk el hűtlenséget és jobb hazudozóvá is válunk általa.
  • A legempatikusabb emberek két és félszer annyit keresnek, mint a legnárcisztikusabbak
  • Azok az értékesítők, akik az optimizmus skála felső 10%-ban helyezkednek el, 88%-al többet értékesítenek, mint a legpesszimistább 10%.
  • A depressziós ember előrejelzései sokkal pontosabbak, és realistábbak, mint az optimista embereké ezt „depresszív realizmusnak” hívja a szakirodalom. Az ügyvédek (realisták) 3,6szor nagyobb eséllyel lesznek depressziósak.

  És pár dolog a diákéletről is:

  • Azok a diákok, akik eljutottak az „erre nem vagyok képes” gondolkodásból a „csak meg kell próbálnom” gondolkodásig, jobb osztályzatot értek el következő évben és csökkentették a lemorzsolódás arányát is.
  • A játékos tanulás jobb tanulmányi eredményekhez vezet.
  • Nem a legjobb tanulók lesznek a legsikeresebbek, hanem azok, akiknek van kellő motivációjuk ahhoz, hogy véghez vigyenek dolgokat.

  Hogyan befolyásolja a személyiséged a sikert?

  • Az extrovertáltak több pénzt keresnek és boldogabbak, mint az introvertáltak. A gyerekkori extroverzió előrejelzi a külső sikert. Ha valaki a gimnáziumi népszerűség alsó ötödéből felküzdi magát a felső ötödbe, az felnőttkorában 10%-al magasabb jövedelemre számíthat. Az extraverzió pozitívan hat az előléptetések számára, ugyanakkor negatívan viszonyul az egyéni hozzáértéshez (szakértőséghez).
  • Minél jobban kapcsolódunk a társadalomhoz és másokhoz, minél több kapcsolatunk van, annál nagyobb teljesítményt nyújtunk. Minden e-mailes kapcsolat plusz 948 dollár bevételt jelent évente.
  • Egy introvertált személy sokkal nagyobb eséllyel lesz szakértő a saját területén. A legjobb sportolók között 10-ből 9 introvertált. Az introvertáltság sokkal jobban előrevetíti a jó jegyeket, mint az intelligencia és nagyobb eséllyel szereznek diplomát az introvertáltak mint az extrovertáltak.

  Sikeres ember definíciókról is álljon itt egy két példa:

  Marshall Goldsmitht szerint: „A sikeres emberek pozitív értelemben „téveszmések”. Hajlamosak a múltjukat annak hitelesítésének tekinteni, hogy kik ők és mit tudnak felmutatni. A múltnak ez a pozitív interpretációja fokozott optimizmushoz vezet a jövőt illetően és növeli a későbbi sikeresség esélyét. Azok az emberek, akik hisznek a sikerükben, meglátják a lehetőséget ott, ahol mások fenyegetést észlelnek. Nem félnek a bizonytalanságtól és kétértelműségtől, sőt üdvözlik őket. Nagyobb kockázatot vállalnak és nagyobb a hasznuk is. Ha van választásuk, magukra fogadnak. A sikeres embereknek magas a „belső kontrolljuk, más szóval nem érzik magukat a sors áldozatának.”

  James Baldwin pedig azt mondja: „Nem lehet mindent megváltoztatni, amivel szembe kerülünk, de semmit sem lehet megváltoztatni, amíg szembe nem kerülünk vele. A siker része a változás is.”

   

  Nos? Sikerült kedves csinálnunk Neked a könyvhöz? Akkor örülünk! 😊

  Ne feledd: A siker nem egyetlen kiemelkedő képesség eredménye, azon múlik, hogy meghatározd ki vagy Te és hova akarsz eljutni.

  Ha nem vagy ebben teljesen biztos még és kétségeid vannak azzal kapcsolatban, hogyan érd el céljaidat, várunk egy személyes coaching beszélgetésre a Karrier- és Hallgatói Szolgáltatóközpontban. Leveledet ide címezheted: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.