A nap központi célja az volt, hogy feltérképezzék a résztvevők, miként lehet erősebb kötődést kialakítani a hallgatók és az egyetem között, vagyis hogyan érezhetnék magukat a diákok még inkább a Pannon Egyetemi közösség aktív és értékes tagjainak.
A tréning elején a résztvevők ráhangoló és játékos feladatokon keresztül ismerkedtek a Design Thinking szemlélettel – megtapasztalták, milyen érzés eltérni a megszokott gondolkodási mintáktól, új nézőpontokat keresni, és közösen alkotni. A „Mire lehet használni egy poharat?” kihívás például remekül megmutatta, hogy az első, evidens ötletek után mennyi valódi kreativitás rejlik mindenkiben, ha időt és teret kap a kibontakozásra.
A délelőtt folytatásában a hallgatók rajzos szituációs gyakorlatokon és empátiát fejlesztő feladatokon keresztül mélyítették az együttműködési készségüket, majd csapatokra osztva kutatásba kezdtek. A cél az volt, hogy valódi, adat- és élményalapú képet kapjanak arról, mi segítheti a hallgatói elköteleződést és az egyetemhez való tartozás érzésének erősítését. Ennek érdekében szekunder kutatást végeztek, átnézték a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, valamint személyes és fókuszcsoportos interjúkat készítettek.
A délután folyamán a résztvevők az összegyűjtött információkat insightokká és perszónákká formálták, majd ezek alapján újradefiniálták a kutatási kérdéseiket (How Might We). Az ötletelés során posztitekkel, „wow” kártyákkal és kreatív provokatív kérdésekkel dolgoztak – színes, élénk gondolatok és újszerű koncepciók születtek.
A nap egyik legizgalmasabb része a prototípusépítés volt: a csapatok legóból, papírból és egyéb anyagokból építették fel saját elképzeléseiket arról, hogyan segíthet az egyetem még jobban bevonni és támogatni a hallgatókat. A prototípusokat egymásnak is bemutatták és tesztelték, majd a visszajelzések alapján továbbfejlesztették az ötleteiket.
A tréning zárásaként a hallgatók önreflexiót tartottak – átbeszélték, milyen Design „Mindseteket” használtak, hogyan fejlesztették kovergens és divergens gondolkodásukat, empátiás, vizualizációs és együttműködési készségüket. Ezzel nagy mértékben hozzájárultunk ahhoz, hogy a megszerzett tapasztalatokat a tanulmányaikban és a jövőbeli munkájukban hasznosítani tudják.
A nap végére nemcsak új ötletek, hanem egy lelkes, egymást inspiráló közösség is született. A hallgatók csapatban dolgoztak, kutattak, alkottak és gondolkodtak – mindannyian hozzátettek valamit a nagy közös célhoz: hogy a Pannon Egyetem hallgatói még inkább otthon érezhessék magukat az egyetemi közösségben, és tartós, értékes kapcsolatot alakítsanak ki az intézménnyel.
Hálás köszönet minden résztvevőnek a kreatív energiáért, az elmélyült munkáért és az együttműködésért!















