6+1 Tévhit a pszichológusokról, segítő szakemberekről

Amikor valaki meghallja azt a szót, hogy pszichológus, sok kérdés, gondolat vagy akár tévhit merülhet fel benne. A köztudatban gyakran csak homályos képek élnek a pszichológusi hivatással kapcsolatban. Ezért most összegyűjtöttünk most neked néhányat, hogy könnyebben eligazodj a témában és mindezzel a tudással magabiztosabb légy azokban az esetekben majd, amikor neked lesz szükséged segítségre. 

• Mindenkit kielemeznek.

Ez a tévhit túlmutat a gondolatolvasási képességek latolgatásán: inkább gyanakvás jellemzi. A ,,kielemzés” vagy inkább az egyirányú kitüntetett figyelem, amellyel egy kliens felé fordulnak a pszichológusok, igencsak fárasztó tud lenni hosszú távon. Ezért a családi, baráti beszélgetésekben nem használjuk már ezt a munkamódot. Ugyanakkor igaz, hogy a szakmai tudás hasznos rálátást tud adni a hétköznapi helyzetekre, problémákra.

 

• A munkájuk csak beszélgetésből áll.

Visszautalva az előző tévhit magyarázatára: a pszichológus egyik eszköze valóban a beszélgetés a nonverbális technikák mellett. Az egyéni üléseken kívül azonban másfajta tevékenységet is végeznek a pszichológusok: csoportos tanácsadás, tréningek, kutatások, tudományos publikációk, tesztfelvétel és azok kiértékelése, szakértői vizsgálatok végzése, szakvélemények írása és még sok más.

 

• Egy baráttal is ugyanolyan beszélgetni, mint egy segítő szakemberrel.

A baráti kapcsolatok, beszélgetések rendkívül fontosak az emberek életében. Azonban ki kell emelni a különbségeket egy baráti beszélgetés és egy szakemberrel történő segítő beszélgetés között.

A szakember csak rád és a problémádra fókuszál. Képzett társalgó, aki megfelelő és szükséges kérdéseket tesz fel. Objektív tud maradni, titoktartás köti, világosak a határok és a keretek.

A barátoknál viszont mindkét fél problémái szóba kerülhetnek, ráadásul véleményük sosem objektív, hiszen köztük az érzelmi kötelék is szerepet játszik. A barátság sokkal kevésbé stabil kapcsolat: változhat, átalakulhat, fejlődhet. Továbbá felmerülhetnek olyan témák, nehézségek, amelyeket egy legjobb baráttal sem osztana meg az ember szívesen.

 

• A pszichológushoz járás költséges dolog.

Ez a tévhit félig igaz. A magánszférában valóban magas díjakkal szembesülhetünk, de fontos belegondolni, hogy nemcsak az 50 perces ülés árát kell megfizetni, hanem a szakember mögött álló hosszú évek képzéseit, tapasztalatát, szaktudását és a fizikai feltételek biztosítását. Ugyanakkor több térítésmentes lehetőség is elérhető: például a Pannon Egyetem hallgatói ingyenesen vehetik igénybe a KHSZK által biztosított 6-10 alkalmat a Pannon Egyetem segítő szakembereinél.

https://karrierkozpont.uni-pannon.hu/pszichologiai-tanacsadas

 

• Csak akkor érdemes felkeresni egy szakembert, ha rendkívül nehéz élethelyzetbe kerül valaki.

Az a sztereotípia, miszerint csak az megy pszichológushoz, aki mentális problémákkal küzd („Nem vagyok én bolond!”), már kikopni látszik a köztudatból. De még mindig megjelenik abban a tévhitben, hogy csak ,,nagy baj” esetén van szükség szakember segítségére. Először is fontos tisztázni, hogy a ,,nagy bajnak” nincsen definíciója, és a problémáknak nincsen hierarchiája. Mindenkinek mások a megélései. Ugyanakkor a szakemberekhez fordulhatunk akkor is, ha éppen jól működik az életünk, de szívesen fejlesztenénk önismeretünket, vezetnénk hatékonyabban az hétköznapjainkat.

 

• Megmondják a jó megoldást, konkrét tanácsot adnak.

A tanácsadásnál a tanácskozás sokkal pontosabb megfogalmazás. A szakember segít, hogy megtaláld nehézségeidre a saját megoldásaidat. Irányítja a folyamatot, tartja a fókuszt, olyan eszközöket használ, amelyek tágabb rálátást adnak a problémádra. Sosem mondja meg pontról pontra, hogy mit kellene tenned; nem minősít és nem kritizál.

 

+1 Pszichiáter? Pszichológus? Mi is a különbség?

 

A köznyelvben gyakran összekeverik vagy szinonimaként használják a két megnevezést. Pedig rendkívül jelentős a különbség. A pszichiáterek orvosok: ők az öt éves általános orvosi képzés után szakosodnak a pszichiátriára, ahogy mások például a kardiológiára vagy belgyógyászatra. Így a pszichiáterek gyógyszert is írhatnak fel a terápia kiegészítéseként.

A pszichológusok ezzel szemben bölcsészek: társadalomtudományt tanulnak. Ők az öt éves egyetemi képzés után okleveles pszichológusok lesznek, és szakosodhatnak klinikai, tanácsadói esetleg munka, sport vagy egyéb irányokba. Módszereik sokrétűek, léteznek verbális és nonverbális technikák is. A két szakember gyakran dolgozik együtt, egymással konzultálva, hiszen bizonyos esetekben szükség van mindkettőjük tevékenységére.