Egy kétszer félnapos mentorképzést tartottunk a most belépő és a már jó ideje mentorként tevékenykedő nemzetközi hallgatói mentoroknak angol nyelven, a Stipendium Hungaricum Program keretein belül.
A műhely egyik célja volt, hogy a mentorcsapat résztvevői jobban megismerjék egymást, személyes benyomásokat szerezzenek egymásról és megteremtődjön az a bizalom, ami az egymás támogatásához szükséges. Egy másik cél volt, hogy ránézzünk a mentorszerepre és az azzal járó kihívásokra, fejlődési lehetőségekre.
Több olyan játékot játszottunk, ami azonnali élményeken keresztül reflexiós lehetőséget adott és mint egy pulóverből kilógó fonal, rajtuk keresztül el tudtuk kezdeni felfejteni, mi mindent is jelent a mentorok és a támogatott hallgatók számára ez a lehetőség. Érdekes volt szembesülni azzal, hogy egy ennyire egyszerűnek tűnő sapka mennyi szakmai kihívással, emberi dilemmával, kommunikációs és határhúzási feladattal járhat, ha úgy szeretnénk működtetni, hogy az mind a mentor mind a hallgatók számára a legtöbbet hozza.
Beszélgettünk a mentorok által érzékelt hallgatói elvárásokról, fantáziákról, de belenéztünk abba is, milyen szakmai kompetenciák szükségesek, milyen etikai megfontolások merülhetnek fel a mentori működés során. Reméljük ez a tréning csak a felütés volt, s lesz lehetőségünk még közösen gondolkodni a konkrét élethelyzetekről, az azokra adható legjobb válaszokról és az egész mentori működés a mentorok karrierjében betölthető óriási hatásáról.