Így add el magad az állásinterjún!

A sikeres állásinterjúhoz alapos felkészülésre van szükség. Ebben a cikkben átnézzük, hogy melyek azok a lépések, amelyeket még az interjú előtt célszerű megtenni, milyen tipikus kérdésekre készüljünk, megnézzük az állásinterjú folyamatát és kitérünk a bértárgyalásra is. 

Az egyik legfontosabb, hogy alaposan ismerjük az önéletrajzunkat, az abban szereplő évszámokat. A megpályázott pozíció szintjének megfelelően a cégből is érdemes felkészülni: pl. kereskedelmi pozíció esetén, meg kell ismerni a cég termékeit, szolgáltatásait, érdemes a versenytársakat feltérképezni; marketinges pozíció esetén nézzük át a cég kommunikációját, a termékek reklámjait, HR munkakör esetén a folyamatban lévő álláshirdetéseket nézzük meg, és itt is legyen véleményünk például arról, hogy miként kezelik a vállalat karrier oldalát. 

Érdemes táblázatos formában az álláshirdetésben megfogalmazott elvárások mellé odaírni, hogy mi mit tudunk nyújtani egy adott pozíció esetén. Ha esetleg valaminek nem felelünk meg, akkor gondolkozzunk el azon, mit tudunk mondani az állásinterjún, hogy az jól vegy ki magát. Például az aktív nyelvtudás elvárás, de még nem vagyunk ezen a szinten, akkor mondjuk el, hogy 1-2 hónap alatt az elvárt szintre tudjuk fejleszteni. A válaszokat érdemes leírni, így könnyebben rögzül. 

A következő lépés a felkészülés az interjú alatt leggyakrabban elhangzó kérdésekre.

Minden kérdésre vonatkozó általános tanács, hogy törekedjünk a tömör és egyértelmű válaszokra, ne habogjunk, választékosan beszéljünk. Ha lehetőségünk van, meséljünk történeteket, mert ez érzelmeket vált ki az interjúztatóból és könnyebben emlékszik ránk. Figyeljünk a non-verbális kommunikációnkra, tartsuk a szemkontaktust, a kezeink legyenek láthatóak, legyen az asztalon, mert ez nyitottságot sugároz, próbáljunk barátságosak, fesztelenek lenni.

Az interjún elhangzó kérdések leggyakrabban az alábbi területekre vonatkoznak:

• múltbéli és jelenlegi munkakör: feltehetik azt a kérdést, hogy miért van karrierszünet az önéletrajzban? Erre őszintén lehet válaszolni, a lényeg, hogy lássák, hasznosan töltöttük az időt
• karriercél: ha új kihívásokra vágyunk, akkor érdemes átgondolni mit értünk ezalatt pl. új technológiák elsajátítása, nagyobb felelősség vagy összetettebb feladatok; vezetői ambícióink vannak, vagy esetleg az adott területen szakértői pozícióra vágyunk.
• váltás oka: olyan kérdést kaphatunk, mint pl. mi az, amit a mostani állásban keres, és az előzőben nem kap meg? Lehet ez közelebbi munkahely, stabilabb munkáltató vagy éppen arra vágyunk, hogy láthatóbban elismerjék a munkánkat.
• motiváció: arra a kérdésre, hogy miért jelentkezünk a munkakörre, azzal érdemes tisztában lenni, hogy miként szeretünk dolgozni. Nyugodtabb térre van szükségünk vagy bírjuk a pörgést és az open office-ban történt munkavégzést.
• viselkedésalapú és feltevésen alapuló kérdések: arra vonatkoznak, hogyan viselkedtünk vagy viselkednénk egy adott helyzetben.  Például ismertessen egy példát, amikor elősegítette a csapatmunkát! A választ 3 lépésben célszerű megfogalmazni: 1. ismertessük a helyzetet, mi volt a kiindulópont, 2. majd mondjuk el, hogy mi hogyan viselkedtünk az csapatban és az adott feladat során, pl. meghatároztuk a határidőket, segítettünk elosztani a feladatokat stb. 3. lépésként az eredményről is beszéljünk.
  Feltevésen alapuló kérdés például: Mit tennénk akkor, ha a munkakörünk állandóan változna? Ebben az esetben is őszintén el lehet mondani a változáshoz való hozzáállásunkat. Mindenképpen azt kommunikáljuk, ami a későbbiekben nem lesz a számunkra probléma.
• vezetői készségek: számíthatunk olyan kérdésre, hogy mi tesz valakit jó vezetővé? Itt is érdemes átgondolni a korábbi tapasztalatainkat.
• erősségek és fejlesztendő területek: próbáljunk olyan erősségeket összegyűjteni, amely az általánosságokon túlmutatnak. Például: nagyon lényeglátó vagyok, nem merülök el túlságosan a részletekben vagy éppen kiválóan szervezem a munkámat. Mindezt jó, ha példával is alá tudjuk támasztani. Fejlesztendő terület már kényesebb téma. Ez esetben érdemes szakmai irányba válaszolni, pl. szakértelmemet szeretném elmélyíteni vagy kezdőként elmondhatjuk, hogy ezen területen még nincs tapasztalatom, de szeretném elsajátítani és fejlődni benne. Készségek esetén: türelmetlen vagyok, ha valaki hátráltatja a munkámat és nem tudom emiatt tudom betartani a saját határidőmet, vagy visszajelezték nekem, hogy túl aktív vagyok, közbevágok, ezért erre figyelek és igyekszem a passzívakat jobban bevonni a beszélgetés. A válasznak azt kell sugallni, hogy már dolgozunk rajta és a fejlesztendő részből erősség legyen.
• eredmények: elhangozhat az a kérdés: mi a legnagyobb eredménye? Elsősorban munkahelyi eredményt hozzunk példának: büszke vagyok arra, hogy…., amelyet szorgalmammal értem el. Ahol lehet számszerűsíteni, ott arra törekedjünk.
• végzettség és önképzés: esetén iskolai végzettségre, tanfolyamokra kérdeznek rá. Ha esetleg nem fejeztük be a képzést, akkor azt őszintén el kell ismerni és elmondani az okát. Azzal egyidőben alátámasztva, hogy képesek vagyunk a pozíció betöltésére.
• beilleszkedés: milyen számunkra az ideális munkahelyi környezet? Ezt is érdemes végig gondolni az állásinterjú előtt, milyen emberekkel tudunk a legjobban dolgozni, pl. az aktív pörgős embereket szeretem, akik könnyen hoznak döntéseket.
• munka és magánélet egyensúlya: hogyan tartjuk fenn az egyensúlyt a családunk és munkánk között. Érdemes őszintének lenni, hogy ne utólag derüljenek ki a háttértényezők, amely befolyásolhatják a munkavégzést. pl. túlóra vállalása, rugalmasság a munkában.
• nehéz kérdések és fejtörök: mondjon egy példát arra, amikor kritizálták a munkáját? Érdemes elmondani a konkrét szituációt, hogyan reagáltunk az adott helyzetben. Itt arra kíváncsiak, hogy elfogadjuk-e a kritikát, magunkra nézve elismerjük-e valamelyest és képesek vagyunk változtatni. 
• fizetési igény: milyen fizetési csomaggal lenne elégedett? Ezt is érdemes alaposan átgondolni otthon, hogy ne meglepetésként érjen minket a kérdés. Amikor erre készülünk fontos meghatároznunk a minimum elvárásunkat. Nem ez a cél, de legyünk tisztában ennek mértékével, mert ez alatt nem fogjuk elvállalni az adott munkát. Jelöljünk meg reális bért, meg egy ideális bért, amivel nagyon elégedettek lennénk. Érdemes ez utóbbival kezdeni a bértárgyalást, mert ebből még lehet engedni, ha alkuképes a bérigényünk. A fizetés témát a beszélgetés alkalmával mindig a munkáltató hozza szóba. Azonban előfordulhat, akár már személyes találkozó előtt szembesülünk ezzel a kérdéssel, amikor a jelentkezéskor kérnek bérigényt, telefonos interjú alkalmával. A válasz megadásakor mindenképpen jelezzük, hogy a bérigény alkuképes a felelősség és bércsomag ismeretében. A bértárgyalás során fontos, hogy megismerjük a juttatási struktúrát és a felelősségi kört. Évközi belépés esetén kérdezzünk rá, hogy a juttatások miként változnak, mire leszünk jogosultak. Ha kevesebb bért sikerült elérni, mint amire gondoltunk, célszerű rákérdezni a következő évi emelés jogosultságára. Fontos, hogy indokoljuk meg a fizetési elvárásunkat, soroljuk fel a múltbeli eredményeinket. A bértárgyalás során konkrét visszajelzésre első körben nem kell számítani. Ha azt látjuk, hogy problémájuk van az adott összeggel, akkor kérdezzünk erre rá és tárgyalás irányába vigyük el a beszélgetést. 

 

• zárókérdések: Tipikus kérdés, a munkábaállás időpontjára vonatkozik. Mikor tudnunk kezdeni. A kérdés megválaszolásához tisztában kell lenni a felmondási időnkkel. Elhangozhat az is, hogy miért éppen Önt válasszuk. Érdemes itt is összeszedett válasszal készülni: el kell mondani az eredményeinket, a jó tulajdonságainkat, és hogy miként tudjuk ezt a cég hasznára fordítani.

Fontos, hogy az interjú végén nekünk is legyenek kérdéseink.  Ha nem kérdezünk ugyanazt a hatást fogjuk elérni, mint amikor nem készülünk fel a cégből. 

Megkérdezhetjük hogy:

• Milyen a céges kultúra? 
• Milyen egy átlagos munkanap?
• Melyik a legnehezebb része munkának? 
• Mi lenne a legfontosabb, legsürgősebb cél, amit el kellene érnem?
• Milyen mindennapi elvárásokkal és felelősségekkel jár a pozíció betöltése?
• Mi lenne a legfontosabb feladat, amit az adott területen gyorsan meg kellene oldani?

 

Az alábbiakban összeszedjük, hogy az interjú folyamán mi történik és mi mindenre érdemes figyelni:

• Érthetően mutatkozzunk be és kézfogással köszöntsük az interjúztatót.
• Nagyon fontos, hogy először magázódjunk. Ha nem ajánlják fel a tegeződést, akkor magázódva folytatódik az interjú
• Egy átlagos interjú időtartam 45-60 perc
• Először hangulatoldó társalgással vezetik be az interjút pl. könnyen ide találtunk-e stb. 
• Ezt követik a bevezető mondatok, ahol elmondják, hogy fog kinézni az egész beszélgetés
• Az interjú a korábban említett kérdések érintésével folytatódi
• Nagyon fontos az interjú végén a köszönetnyilvánítás, hogy érdeklődtek utánunk és köszönjük meg az idejüket, majd mondjuk el, hogy nagyon várjuk a visszajelzést. 
• Viselkedjünk végig udvariasan és távozáskor is fogjunk kezet

 Most nézzük meg azt, milyen teendőink vannak az interjú után:

Az utánkövetés eszközével a jelentkezők közül kevesen élnek. Amíg várunk a visszajelzésre, addig egy rövid e-mail formájában emlékeztethetjük az interjúztatót a felvételünkkel járó előnyökre. 

Mérlegeljük mi saját magunk is a döntésünket. Nekünk is minden szempontból megfelel-e a megpályázott állás.  Hiszen fontos, hoszútávon is jól érezzük magunkat a cégnél.

Sikeres kiválasztás esetén a nagyobb cégek írásban küldik az ajánlatot, ha ez nem történne meg, akkor kérjük mi írásban. Viszonylag ritka, de előfordul, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy megbeszéltük, ezért érdemes papírra vetni az ajánlatot. 

Az ajánlat elfogadására kérjünk 1 napot, hogy valóban átgondoljuk az abban foglaltakat, utána viszont már ne húzzuk az időt. 

Ha megsem sikerül megegyezni, akkor is fontos, hogy jó benyomást tegyünk a munkáltatóra és maradjunk jó jelöltek.  

 

Forrás: Önfejlesztő Akadémia – online előadása; Nagy Flóra pályaorientációs – és karriertanácsadó