Hogyan gondolkodnak a munkáltatók?

A Gerilla Mentorklub podcastjének vendége Tihanyi Gabriella karrier-tanácsadó volt, aki pályafutása során a pénzügyi szektortól az IT-n és az építőiparon át az állami szféráig számos területen szerzett HR-vezetői és szervezetfejlesztési tapasztalatot.

A beszélgetés központi kérdése egyszerűnek tűnik, mégis sokakat foglalkoztat: hogyan gondolkodnak ma a munkáltatók, és mire kell felkészülnie annak, aki most készül belépni a munkaerőpiacra?

A jelenlegi gazdasági helyzetet a szakember egy erős képpel írta le: „cunamit megelőző nyugalom”. A felszínen csend van, de a háttérben komoly átalakulások zajlanak. A cégek kivárnak, óvatosabban hoznak döntéseket, és igyekeznek elkerülni a korábbi évek hibáit –
például a COVID-időszakban tapasztalt túlzott leépítéseket, amelyek után a fellendülés idején szakemberhiány alakult ki. A munkáltatók ma már tudják: a jó munkatársat meg kell becsülni, mert a stabil, értéket teremtő csapat hosszú távon versenyelőnyt jelent.

A hallgatók számára talán a legfontosabb változás az, hogy a munkaerőpiac egyértelműen versengőbb lett. Míg néhány évvel ezelőtt munkaerőhiány jellemezte a piacot, 2020 után megfordult a helyzet. Egy-egy szakértői pozícióra akár ötszáz pályázat is érkezhet, és a jelentkezőknek csupán körülbelül tíz százaléka jut tovább az első szűrésen. A döntések ráadásul rendkívül gyorsak: egy önéletrajz sorsa sokszor néhány másodperc alatt eldől.

Ebben a helyzetben a pályázónak kell bizonyítania, hogy érdemes vele foglalkozni.
A kiválasztási folyamat első lépcsőjén ráadásul sokszor nem is egy személy olvassa elsőként a jelentkezést, hanem egy jelöltkezelő rendszer vagy mesterséges intelligencia véleményezi azt. Ezek a rendszerek a minimumkövetelményeket, a végzettséget, a releváns tapasztalatot és a kulcsszavakat figyelik. A soft skillek – kommunikáció, együttműködés, problémamegoldás – valóban fontosak, de a bejutáshoz a mérhető, konkrét hard skillek megléte elengedhetetlen. Egy jól, az adott álláshirdetésre szabott pályázati anyag már önmagában komoly felkészültséget jelent az interjúra.

A munkáltatók ma nem elsősorban diplomát, hanem értékteremtő képességet keresnek.
Olyan emberekre van szükségük, akik hozzájárulnak a cég sikeréhez. Ez különösen fontos üzenet pályakezdőknek. A kérdés nem csupán az, hogy milyen végzettséggel rendelkezünk, hanem az is: milyen problémát tudunk megoldani, milyen eredményt tudunk felmutatni, milyen tudásunk jelent konkrét előnyt a szervezet számára.

A jövőt alapvetően formálja a mesterséges intelligencia térnyerése is. A cégek komolyan foglalkoznak az AI alkalmazásával, és egyre inkább elvárás, hogy a munkavállalók saját szakterületükön tudják használni ezeket az eszközöket. Nem az AI veszi el a munkát, hanem az az ember, aki tudja használni azt. Ez azt jelenti, hogy a diploma megszerzése nem a tanulás végét, hanem egy hosszú fejlődési folyamat kezdetét jelenti.

A munkáltatói gondolkodás megértéséhez az is hozzátartozik, hogy a kiválasztás nem kizárólag a nyilvános álláshirdetéseken keresztül történik. A pozíciók jelentős része ajánlás útján kerül betöltésre, ezért a kapcsolati háló tudatos építése ma már nem opcionális, hanem stratégiai kérdés. Hallgatóként az egyetemi évek kiváló lehetőséget kínálnak erre.
A munkaerőpiac változik, és a változás elkerülhetetlen. A mai hallgatók nagy valószínűséggel többször is karriert váltanak majd életük során. Éppen ezért a legfontosabb kompetencia talán nem egy konkrét szakmai tudás, hanem az alkalmazkodóképesség és a folyamatos fejlődésre való nyitottság.

Tihanyi Gabriella gondolatai arra emlékeztetnek bennünket, hogy a munkáltatók nem ellenfelek a kiválasztás során, hanem olyan partnerek, akik értéket keresnek. A felkészülés ideje most van – és a legnagyobb előnyt azok szerzik meg, akik nem kivárnak, hanem tudatosan építkeznek.

A teljes beszélgetést eléred az alábbi linken: https://www.youtube.com/watch?v=0T6l2uUQUSE&t=9s